A Lo-Fi mélyebb jelentése

Először egy rövid bevezető azoknak, akik még soha nem hallották a Lo-Fi kifejezést. Hangminőségben határozza meg egy zenemű szándékát, és provokatív kontrasztot képez a lehető legmagasabb minőséget megcélzó Hi-Fi-vel. Ennyit a jéghegy csúcsáról.

Első pillantásra a recsegő bakelitlemezek és a régi rádiós élmények romantikus emlékének tűnik. Lehet, hogy ez a kiindulópont, de az eredményt illetően mélyreható következményekkel jár. Míg a hifi igénye egyre szélesebb frekvenciasávot eredményezett, a szélekre fókuszálva (mély basszus és éles magas), addig a lo-fi egy sötét színű középre fókuszál, szándékos reccsenéssel.

Filozófiailag a Lo-Fi eltávolodás világunk „magasabb és távolabbi” pontjaitól. Abban az időben, amikor már a Hi-Fi sem elég sokaknak, és a Dolby Atmos (sztereó helyett többcsatornás) kortársnak számít, a Lo-Fi irányzat szinte forradalmian új levegőt kap. Szeretnék kiemelni a Lo-Fi két aspektusát, amelyek alátámasztják ezt az állítást.

Az a tény, hogy az állandó növekedés és a technológiába vetett hit nem feltétlenül vezet egy békésebb világhoz, néhány ember számára már ismertté vált. Emellett növekvő túlterhelésre gyanakodhatunk a depresszióban szenvedők egyre növekvő száma mögött. De mi az, ami például a Dolby Atmos-ban eláraszt bennünket?

Emlékszel még az IMAX mozik fénykorára? Igazán elsöprő moziélmény akkoriban. Miért nem ez lett a szabvány? Nos, a válasz nagyon egyszerű: „Nem kifizetődő!”. Az emberek nem akarnak állandóan túlterheltek lenni! A túlélésért folytatott küzdelmük már túlterheli őket, és egy nagyon drága jegy sem könnyíti meg a dolgukat. A kiemeléseket jól akarják adagolni, és ez nem generál elegendő gazdasági tömeget.

A zenei Dolby Atmos ugyanezzel a problémával fog szembesülni, de van egy ász a hüvelyében – ez a fejhallgató! Míg az Atmos élmény egy szobában drága zenei rendszert igényel, a jó fejhallgató pszichoakusztikus effektusokon keresztül képes utánozni a térbeliséget. A „pszichoakusztikus” azonban plusz munkát jelent az agynak!

Most agyunk folyamatosan keresi a koherenciát, ami leegyszerűsítve pihenést jelent. A környezetünk által folyamatosan növekvő igények mellett azonban aligha nyugszik. A túlzott kereslet nő! A Dolby Atmos produkciók zenei élvezetéhez ezért nagymértékben le kell kapcsolni az egyéb igényeket. Mikor sikerül még ezt megtenni?

Érdekes módon a Lo-Fi lenyűgöző sikert aratott egy klasszikus fejhallgató alkalmazásban – zene munka közben, meditáció vagy edzés közben. A Lo-Fi produkciók szándékosan csökkentett figyelemigénye teret ad az agy egyéb követelményeinek. A hallgató fő foglalkozásainak megfelelően a Lo-Fi műfajoknak két fő vonulata van: „Lo-Fi Chillout” és „Lo-Fi House” (alműfajokkal együtt) – leegyszerűsítve: lassú és ritmikus.

Most zenei producerként egy lépéssel tovább léphet. Mi történik, ha a hallgatónak egyáltalán nincs fő foglalkozása? Nos, egy hatalmas szabad hely szakad fel! Lehet, hogy pont ez az a szabad tér, amire sürgősen szükségünk van ahhoz, hogy kapcsolatba kerüljünk lelkünkkel? Igen, én pontosan így látom! Ha lehetséges hozzáadni néhány zenei „útjelzőt” ehhez a zenei világhoz, az nagyon kielégítő környezet lenne minden kreatív művész számára, aki a zene lélekéért aggódik. Most tettem meg az első lépést ebbe az irányba.